Rémciki a helyzet, tudom, nem kell mondani, ég is a fejem, mint a Reichstag. Ígérgettem hetet-havat, aztán itt vagyunk, vagyok a nagy semmivel a hátam mögött, mert a történeteim sajnos a legutóbbi jelentkezésem óta se tanulták meg írni magukat. Őszinte bánatomra...
Szóval a folytatásuk még mindig rám vár, ami meglehetősen rossz hír a kedves Olvasóknak, mostani aktivitásom tükrében. Gigantikus bocsánat kéréssel tartozom, trehányságomat csak újabb fejezetekkel tudnám jóvá tenni, amik... nincsenek. *bőg*
Okok/kifogások arra, hogy nem írok: suli, ügyintézések, suli, kevés energia és szabadidő, suli, trehányság, suli, szutykos időjárás, suli. Mondtam, hogy ciki a helyzet!
Remény sugár(féle):
Késztetést érzek, hogy írjak, de mire oda jutok egy nap, hogy "na, akkor most!" már vagy erőm, vagy kedvem, vagy agyam nincs hozzá - szánalmas kifogás, tisztában vagyok vele. -.-
Jó múltkorában Reszisz küldött egy kérdőívet a Harapj meg! karaktereihez (bocsáss meg érte, tegnap jutottam el csak hozzá megint :( ), és ahogy elkezdtem azon agyalni, vajon melyikük mit válaszolna a kérdésekre, elkezdtek előfurakodni a sufniból. Nőiesen bevallom: azért hiányoznak.
Még így sem garantált, hogy mostanában lesz bármi újdonság, de amit tudok, megteszek az ügy érdekében (én is szeretnék már friss fejezetekre friss kritikákat, véleményeket kapni :D).
Próbálom berúgni a motort, aztán majd elválik, mennyire sikerül. :)
