OFF

Kivételesen nem rinyálok, nem a folytatásról vagy a szereplőkről csicsergek. Tudom, hihetetlen... De mostanában olyan jót szórakozok egy-két könyv fülszövegén, hogy ihaj! Természetesen ponyva. Romantikus. És még ha ne adj is a cím nem is sablon, a leírásában már annyi a klisé, mint égen a csillag, és totál elveszi a kedvem még a letöltéstől is, nemhogy a megvételtől!

Most pedig pár példa, szerintem irtó viccesek (vagy lassan tényleg kezdenek elmenni nálam otthonról...)

Melissa Senate - A szerelem konyhája

Holly szerelmi csalódásában vidékre menekül olasz nagymamájához. Camilla nagyi nemcsak az olasz ételek elkészítéséhez ért, hanem a jósláshoz is. (Azt aláírom, hogy az OLASZnál felcsillant a szemem.) Holly élete gyökeresen megváltozik (WOW sose hittem volna XD), de igazi fordulat akkor következik, amikor az olasz főzőtanfolyamára egy tízéves kislány iratkozik be, hogy megtanuljon vacsorát főzni az apjának (ez mondjuk még aranyos is lehet, picit visszatért a csillogás), aki jóképű és hihetetlenül kökényszemű. (Minden légvár romba dőlt. XD Különben is, mi az, hogy "hihetetlenül kökényszemű"???? Mintha azt írná, hogy hihetetlenül kancsal. Vagy ostoba. Vagy bárdolatlan, vagy mittudomén! XD))

Elbűvölő, letehetetlen regény, tele finom olasz ételekkel és emberi érzelmekkel, melyek olykor ellentmondásosak, de végül mindig elvezetik az embert oda, ahová igazából tartozik. (Vagyis tuti happy end. Az olasz kaja egy darabig tartotta bennem az illúziót, aztán a homlokomra csaptam: hülyegyerek szakácskönyvek!!!! Azokban legalább nincs körítésnek egy sablonsztori is.)

De galoppozzunk tova...

Larissa Ione - Elszabadult vágyak (Csoportos szökés az állatkertből!)

Runa Wagner egyáltalán nem akart beleszeretni a jóképű idegenbe, aki mintha ismerte volna a legtitkosabb vágyait. (Szupermacsó effekt ON.) De nem tudott ellenállni a hihetetlen szenvedélynek (még hogy a férfiak mennek a lábuk köze után...), amely lángra lobbant közöttük, és ami elhamvadt, amikor Runa rájött, hogy a férfi megcsalja. (Oppácska, bonyolodik!) És furcsa változásokat is érzett saját magán…
Megfogadta, hogy bosszút áll a férfin, aki tönkretette az életét, és a nyomába eredt, ám ez oda vezetett, hogy Shade leggonoszabb ellensége foglyul ejtette őket. (Remek bosszú, kár, hogy önmagát is csőbe húzta. Ilyenre még Will se képes - azért csak bebiggyesztettem a magamét is! XD)
Shade, a seminus démon, akin szerelmi átok ül (mert milyen más átok is lehetne... -.-), remélte, hogy sosem látja többé Runát. Ám mikor egy sötét tömlöcben ébredt a mérges és titokzatos erőt (próbál rejtélyt szuszakolni a "sztoriba", hogy ne csak etyem-petyem legyen, hanem akadjon valami körítés is, de mind tudjuk, mi lesz a lényeg) sugárzó Runa mellett, rájött, hogy a nő még veszélyesebb hatással van rá, mint valaha. (Ki hitte volna! Kanos lett.) Rabtartójuk varázslata arra kényszerítette őket, hogy átessenek a nászszertartáson, így egy életre egy párként kénytelenek élni. (Na jó... ez röhej.) Együtt vették fel a harcot az őrült ellenséggel, akinek nem csak velük voltak tervei… (Ki fogad velem egy százasban, hogy a kényszerházasság végül igazi szerelembe fordul át és teljes lesz az idill, dúl a lamúr, meg persze tombolnak a kamaszokat megszégyenítő hormonok? Tudom, úriember biztosra nem fogad, de hé, ki mondta, hogy tisztességesen játszok? XD)

Spirit Bliss - A múlt árnyai (Ennél semmitmondóbb, általánosabb címet készakarva se lehetne kitalálni. Oké, lehet, hogy néha én is mellényúlok. Egyébként kövezzetek meg, de ennek legalább bejön a borítója, nem olyan direkt, mint az előző kettőnek. A másodikra épphogy nem vésték rá, hogy (soft)pornó.)

A Nap fénye elhalványult, a Földre örök sötétség borult, a korábban mítosznak hitt démonok pedig előbújtak rejtekhelyeikről.
Minden vámpírok atyja, Véreskezű Casimir irányításával a vérszívók átvették az uralmat a világunk felett. Az emberek többségére azonnali halál várt, akik életben maradtak, azok vagy a vámpírokat szolgálják, vagy űzött vadként élnek a csatornákban. (Esküszöm, ez még eddig egy klassz kis történet is lehetne!)
Az emberi lázadók vezetője őrült tervet eszelt ki. Hogy megmentse a világot, hosszú évek munkája során feltalált egy időgépet (az időgépekkel sose szimpatizáltam). A küldetés célja: visszautazni a középkorba, felkutatni Véreskezű Casimirt, mielőtt vámpírrá változott volna, és még emberként végezni vele.
A végzetnek köszönhetően Katherine Glanville lesz a szerencsétlen kiválasztott. (Kezdődik a muri: naná, hogy egy nőt küldenek pasi ellen, és már itt TUDJUK, hogy mi lesz a vége. Oké, hogy romantikus sztori, de miért kell ennyire kiszámíthatónak lenni, ha??? Elolvasom a fülszöveg felét kb, és tudom a finálét. Pedig nem vagyok zseni!) Visszaküldik őt a múltba, ahol férfiruhája és furcsa viselkedése miatt azonnal el is könyvelik boszorkánynak. (De komolyan: nem lett volna ésszerűbb választás egy pasit küldeni a középkorba? Habár... akkor meg slash lett volna. Szóval ugyanott lyukadunk ki így is, úgy is.) Csak a véletlenen múlik, hogy megmenekül végül, mivel összekeverik Casimir úrfi sosem látott unokahúgával, Roderica Galahaddel. (Akkor hogyan a búbánatban keverhették össze vele?????????????????????????????)
A feladat végrehajtása innentől egyszerűnek tűnik, csak kettesben kell maradnia a férfival, hogy egy óvatlan pillanatban megölhesse. De mi van, ha az emberi Casimir kedves, önfeláldozó és jó lélek? (Micsoda csavar! *irónia ON*) Ha a valódi gonosz egy az egyházon belül működő szekta, a Vérző Rózsa Rend? (Na, ez már egy fokkal érdekesebb, kár hogy lelőtték a poént.) Vagy ez csak a látszat? Katherine-nek rá kell jönnie, hogy egy ember életét elvenni még a jövő ismeretében sem olyan egyszerű, mint azt gondolta… (Hát én nem is tudom... azért ha tudnám, hogy mi lesz belőle, lehetne akármilyen szépfiú, akkor is lelökném Hitlert egy szikláról - jó magasról, mielőtt kétségek támadnának!)
Izgalom, fordulatok, titkok (hol az anyámban, amikor MINDENT lelőttetek a fülszövegben??????) és szerelem… A démon érintése téged is megborzongat! (Most akkor démon vagy vámpír? Nem mindegy! Vagy Stepheni Meyer óta igen, és örüljünk, ha a vámpírok nem csillognak?)

Az utolsóval az a bajom, hogy valójában tök jó alapanyag lehetne... HA nem kéne attól félni, hogy egy sablon szerelmi sztorit kapunk és nem lőttek le volna az ég egy adta világon minden poént a fülszövegben. Komolyan: az ilyen könyveknek elolvasod a leírását/ismertetőjét/fülszövegét és tulajdonképpen el is olvastad a kötetet, anélkül, hogy több órát fecséreltél volna el az életedből.

Na, ez most jól esett. Azt hiszem, fogok még ilyet posztolni, de csak módjával, meg ha nagyon "megtetszik" egy-két finomság.